Elvarázsolt kastélykert a Petofivárosban
2010. szeptember 2. - Popovics Zsuzsanna
Egy utazás emlékképei - ezt a cÃmet adná mediterrán hangulatú, dÃszfalakkal határolt, gazdag növényzetű kertjének Csáky Lajos festÅ‘- és grafikusművész. Több mint húsz éve épÃti, csinosÃtja birodalmát.
Kecskeméten, a Petőfiváros egyik csendes utcájában járunk. Ki gondolná, hogy az elhanyagolt szőlők helyén kimért egyentelkek egyike ma leginkább elvarázsolt kastélykertre emlékeztet. A házigazda az előkertben fogad, ahonnan kovácsolt vaskapun át jutunk a dús növényrengetegbe.
- Ezt a mÃves, egyedi mestermunkát egy régiségkereskedÅ‘tÅ‘l vásároltam, mint sok mást is itt a kertben. Annyi különbséggel, hogy helybe hozta, nem hurcolta tovább, rám kÃnálta - meséli a virágmintás, szecessziós kapu históriáját a kert gazdája. Emlék és történet számtalan akad: imádkozó kÅ‘angyal, sváb feliratú sÃremlék, kÅ‘be faragott virágcsokor, évezredes, megkövült fagyökérzet. Mindegyiknek helye, funkciója van: gyönyörködtet.
- Ahogy ideköltöztünk, a királydinnye és szÅ‘lÅ‘maradványok helyén mi is a hagyományos, inkább park mint kertszerű megoldást követtük: nyÃrt pázsit, körülötte, a kerÃtés mentén növények - elevenÃti fel a kezdeteket Csáky Lajos. - A nyolcvanas években, külföldi útjaimon sorra látogattam a spanyol, olasz magánkerteket, ott szerettem bele a kÅ‘be, a bontott téglába, a mosott kavicsba.
A szép megoldások újabb ötleteket szültek, amiket meg is valósÃtott saját kertjében. Aprólékosan megtervezte, majd egy hozzáértÅ‘ kÅ‘művessel megépÃttette. Archaizált dÃszfalak, harangláb, erkélyszeru terasz, vasrácsok, mozaikos kerti utak - ezek adják a kert szerkezetét, amin szerteágaznak, burjánzanak a változatos, forma és nem fajta szerint választott növények, cserjék és indák.
Feleségével korábban akármerre jártak az országban, vettek valamilyen növényt. Nem exkluzÃvat, sokszor azt sem tudták, mi a neve szerzeményüknek, odahaza néztek utána a növényhatározóban. Néhány éve már nem vesznek újakat, magról szaporÃtják kedvenceiket.
- Húsz éve elÅ‘fizetek egy francia kertészeti folyóiratot, abból tanultam, hogy a kertnek egyéniséget kell adni - folytatja a művészbÅ‘l lett kertész. - Nem tudok franciául, a képek azonban magukért beszélnek. MÃg a Széchenyivárosban laktunk, a negyedik emeleten, két növényt nem tudtam egymástól megkülönböztetni.
A kertgazda ma sem gyűjti a növényeket, nem törekszik a sokféleségre. Spontán választ, ami éppen megtetszik. Úgy tapasztalta, nem érdemes drága növényre költeni, gyakran a legolcsóbbak a legmutatósabbak. A birsalma kétszer ékeskedik: tavasszal virágaival, Å‘sszel illatos gyümölcseivel. A szÅ‘lÅ‘inda makacs: kiirtották, bebetonozták, mégis elÅ‘bújt, több méter magasra szökött. A fóliával bélelt kerti tóban a szibériai nÅ‘szirom tavasszal másfél hónapig ontja sárga virágait. A rózsák egész nyáron nyÃlnak. A vadszÅ‘lÅ‘ Å‘sszel naponta változtatja szÃnét, ami ma sárga, holnap rozsdavörös, utána barnába hajló. Csupa szÃn, csupa forma minden, vizuális embernek maga a csoda. A művész nem titkolja: növényei modelljei is, sokukat megörökÃti vásznain.
A cikk eredetileg a PN-online-on jelent meg.